Rögtön utána rácsörögtem Jess-re és Matt-re is. Boldogan újságoltam el a hírt, majd megvitattuk, milyen zenék egyenek. Megegyeztünk többek között a The Veronicas: Untouched-ban, Avril Lavigne-től a Heres to never growing up-ban és a Skater boy-ban, Will Barbero Gimme gimme-jében, a klasszikus Golden age-ben, a New Found Glory Kiss me-jében... Meg ki tudja még, hány számban. addig játszunk majd, amíg lehet. És amíg a Fáradhatatlanok ki nem fáradnak...
Utána anyuval és Carry-vel elmentünk ruhát nézni. Megfelelő cuccot találni egy Május-bál nevezetű kerti partira? Korántsem olyan könnyű, mint amilyennek hangzik. Ráadásul én gitározni is fogok... Sokat tanakodtunk azon, hogy maradjak-e az alkalmi felső+nadrág+magassarkú kombónál, vagy vegyek egy egyszerűbb koktélruhát. Végül tényleg a felső+naci verziót választottam: pánt nélküli, fűzőszerű bézs felső, fekete csőnadrág, vastag fekete karperec és bézs magassarkú szandál. A hajamat valószínűleg simán leengedve hagyom majd. Olyan gyorsan nő, nemrég vágattam belőle és megint a hátam közepéig ér.
Caroline egy levendulaszín, ujjatlan, combközépig érő ruhát választott sötétlila övvel és ugyanolyan színű magassarkút vett. A boltból kiérve anyu ellentmondást nem tűrő hangon kijelentette, hogy a parti napján csinál rólunk pár fotót az új ruhákban. Amikor elmondtam neki a Fáradhatatlanok esetét, minket is dokumentálni akart. Meghagyta Caroline-nak, hogy vigye el a fényképezőgépünket, kattintson rólunk párat.
Otthon felhívtam Jess-t, hogy jöjjön át hozzánk. Mikor már ketten voltunk a szobámban(olyan jó, hogy van ablakom), megvitattuk a ruhánkat. Jessicának nagyon tetszett az enyém, azt mondta, hogy hozzám öltözik. Vagyis ugyanezek lesznek az alapdarabok, csak megfordított mindent: rajta fekete fűző lesz bézs nadrággal és magassarkúval. Meg természetesen bézs színű karkötővel. Aztán felhívtuk Matt-et, és szegénynek végig kellett hallgatnia, ahogy egymás szavába vágva vitatkozunk azon, hogy ő mit viseljen. Végül kiegyeztünk fekete ingben, bézs nyakkendővel és fekete nadrággal. Jött a következő dilemma: próbálnunk kéne, de hol? Megbeszéltük, hogy Jess-éknél. És hogy most kezdünk.
Mikor mindenki odaért a Henderson-házba, bementünk egy szobába, ami zeneszoba-féle lehetett, mert volt benne dob, zongora és szintetizátor is. Levettem a hátamról a tokot és előhúztam a gitáromat. Miután behangoltam, végig kellett hallgatnom Jess és Matt dicséreteit. Jó, tudok gitározni, és nem hamis a játékom. Ennyi.
Mindent egybevetve jól hangzottunk együtt. Az elrendezést is megbeszéltük: Matt hátrébb középen, Jess baloldalt, én meg jobboldalt. Mind a ketten állni fogunk, szóval az elektromos gitárt kell használnom, nem a kedvencemet, a hagyományosat, ami egykoron még apué volt. Aztán dolgunk végeztével mindenki ment haza, megbeszélve, hogy holnap ugyanakkor ugyanitt próbálunk ismét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése