4. Először...és másodszor is

   Mint ahogy arra számítottam, a szüleim totálisan kiakadtak a büntetésem hallatán. Az sem érdekelte őket túlzottan,  hogy csak önvédelemből cselekedtem. Egy órán át át szónokoltak az erőszakmentes életről és a brutalitásról-együtt. Később, a tévé előtt, a kedvenc sorozataink szünete közben anyu elismerte, hogy jogosan bőszültem fel. Reggel pedig apu adott néhány önvédelmi tanácsot, hátha ismét verekedésbe keveredem.

   A suliban nem történt sok érdekesség.Reggel ismét majdnem egyszerre érkeztem a motoros bandával. Will Grant, amikor meglátott, biccentett. Aztán folytatta a dumálást a srácokkal. Nem akartam ott állni és várni, hátha megint figyelemre méltat valaki. Inkább bementem a terembe és csengetésig a helyemen olvastam. Szerencsére a két Greenhold-lány a folyosón csacsogott és sorra pontozták az arra menő fiúkat. Gwendolyn a csengetés pillanatában vonult be, látványosan dobálta a haját és műmosolyt villantott mindenkire. Ezúttal egy pink pánt nélküli felsőt viselt, ami egy részen szabadon hagyta lapos hasát. Hozzá világoskék csípőnadrágot és fehér farmerdzsekit vett. Gyönyörű volt és csinos, ellentétben velem. Hosszú és szőkésbarna hajam van, ami egyesek szerint a napfényben bronzos árnyalatot kap. A szemem olajzöld, a bal szememben a pupillám alatt kis fekete pötty ül, amire mindenki azt hiszi, hogy kosz. Vagy bogár. A bőröm viszont örökké fénylik, valamint tele van pattanással és mitesszerrel. Ezzel és ,,komfortos" ruháimmal közelébe sem értem az ikreknek.

   Szünetben aztán a fogszabályzós lány(Gladys) elmagyarázta nagyjából mi hol van. Mosolyogva megköszöntem a segítségét, remélve, hogy ezzel jó benyomást teszek rá. Azonban a jó benyomásnak lőttek, amikor Gwendolyn csilingelő kacajjal mellém férkőzött és oldalba bökött:

     -Na, hogy megy a pasizás?

Gladys arcáról lehervadt az a halvány mosoly is és elkomorodva kiiszkolt a folyosóra. Gwendolynra meredtem és dühösen fújtam egy nagyot.

     -Kösz! Próbálnék barátokat szerezni, de hála neked, eddig egy sincs. Nem tudnád inkább távol tartani magad a dolgaimtól?!

     -Már bocsi, de aki egy divatikon mellé ül, azt a többi divatikon hivatalosan is közéjük tartozónak tekinti!-

Nem tudtam, min döbbenjek meg jobban. a divatikonon vagy a közéjük való tartozáson. 

     -De hiszen nem is önszántamból ültem melléd!!!

Gwendolyn vállat vont. Észre sem vettem, mikor jött be a testvére, de már Gretchen is bent állt, a falnak támaszkodva hallgatott minket.

     -Lehet, de ez teljesen lényegtelen. Egyébként meg, ha már közénk tartozol, illene divatosabban öltözködnöd. így sosem tudsz majd rendesen pasizni; úgy, mint ahogy mi tesszük.

   Nem tudom, mi volt az utolsó csepp a pohárban. Gretchen, ahogy minket figyelve kárörvendően elmosolyodik, vagy Gwendolyn szónoklata. Sosem voltam túl békés vagy türelmes; a másik iskolámban is próbáltam ököllel védekezni, de én jártam rosszabbul. Most itt volt az alkalom: egy új hely, új emberekkel, új eséllyel. Erre a két Greenhold két nap alatt szinte teljes mértékben megalázott, és most még közéjük tartozónak hisznek. És akkor meglendítettem az ökölbe szorított kezemet és gyomorszájon vágtam Gwendolynt. A szőkeség összegörnyedve kapkodott levegőért. Magas vagyok és elég vékony(181 cm, 60 kiló), de ha nagyon akarok, tudok erősen ütni. Gretchen arcáról eltűnt a mosoly, testvére kínjait nézve. Én viszont hamarosan rájöttem, hogy a lehető legrosszabbkor támadtam padtársamra. Lesley tanár úr ugyanis pont ekkor kukkantott be az ajtón, ügyeletes sétáját járva. elképedt arccal nézett előbb rám, aztán Gwendolynra. Szőkeség még produkálta is magát, hogy még inkább növelje tettem súlyosságának látszatát. Lesley felém mutatott.

     -Te ott! Indíts az igazgató úrhoz, de most!

Ekkor jöttem rá, hogy most kapni fogok. Új diák létemre két nap alatt két balhé? Ajjaj. Azonban ahogy a még mindig sápadt és hasát markoló Gwendolynra néztem, felszegett fejjel indultam utamra.

   Akkor is megérte!